Főzelékek

A teljes értékű táplálkozásban fontos a növényi és az állati eredetű nyersanyagok megfelelő aránya. Ezért a főzelékek nagyon fontos szerepet töltenek be a korszerű, egészséges, étrend összeállításában, mivel előnyösen egészítik ki a húsból vagy tojásból készült ételeket. Táplálkozás-élettani szempontból értékelve a főzelékek alapanyagait azt állapíthatjuk meg, hogy az:

• energiatartalmuk általában alacsony (30-140 kcal/100 g), kivéve a száraz hüvelyeseket (kb. 320 kcal/100 g).
• fehérjetartalmuk – mely nem teljes értékű – igen alacsony, 1-2 g/100 g körüli. Vannak persze magasabb fehérje tartalmú színes-főzelékek is például zöldborsó 7 g/100 g, bimbóskel 4,7 g/100 g és természetesen a száraz hüvelyesek átlag 20 g/100 g.
• zsiradéktartalmuk elhanyagolható 0,2-0,3 g/100 g, legmagasabb a lencséé 1 g/100 g.
• szénhidráttartalmuk – keményítő és rost formában – változó és relatív alacsony, legmagasabb a burgonyáé 20 g/100 g.
• Igen jelentős a vízben oldódó vitamin- és az ásványianyag-tartalmuk.

 A főzelék zöldségből készült főfogás, ami nem köret. Szinte bármiből készülhet, például burgonya, spenót, lencse,borsó, tök, karfiol, bab, káposzta, sárgaborsó, brokkoli, kukorica stb. Tálaláskor vagdalttal (fasírozott), sült vagy rántott húsokkal, sült kolbásszal, tükörtojással készítjük el.