Gerinchúrosok

A gerinchúrosok az állatok egy törzse. Közéjük tartoznak az előgerinchúrosok, a fejgerinchúrosok és a gerincesek. Valamennyi gerinchúros állatnak az embrionális fejlődése idején rugalmas gerinchúrja van. Ez a hajlékony, pálca alakú szerv hólyagszerűen duzzadt sejtekből áll, ezek adják feszességét. A gerinchúr az állat hátoldalán húzódik végig, és a testnek tartást ad. Az emberi terhesség 2. hónapjában a magzaton is jól felismerhető a gerinchúr. Az elő-gerinchúrosoknál és a gerinceseknél az egyedfejlődés során eltűnik. A gerincesek kifejlett példányainál kialakul belőle a gerincvelő, körülötte pedig a gerinccsigolyák. A legutóbbi időkig a gerinceseket tekintették törzsnek, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már a gerinchúrosok törzséről és annak három altörzséről beszélnek.

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan bilaterális szimetriályú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr indukáló hatására ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop és koponya alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel.